Gyerekversek, mondókák

Fésüs Éva: 

Sündisznócska 

Tegnap korán esteledett, sündisznócska ágyat vetett.

Ágyat vetett az avarba, kicsinyeit betakarta.

Fújhat a szél szakadatlan, melenget a puha paplan.

Jó puha a földi fészek, aludjatok kis tüskések!

Csukás István: 

Sünmese

Tüskés hátú sün barátom,

Merre jártál mondd a nyáron?

Itt az ősz, a lomb lehullt már,

Most látlak, hogy előbújtál!

Körmöd kopog, eliramlasz,

Vigyázz! Itt a tél, te mamlasz!

De a sün nem jön zavarba,
Belebújik az avarba.

Szalai Borbála: 

Sün

Süncsaládnak Simi fia, a kis tüskés süngyerek,

mióta csak eszét bírja, fura dolgon kesereg:

- Miért hívnak sündisznónak? Hogy illik rám ez a név?

Óvodás is nemrég lettem, hisz pöttömnyi vagyok még.

Kiskorukban becenevet kapnak mind az állatok…
Hogy lehet, hogy ilyen név csak éppen nekem nem jutott?!